Egy másik út az osztályteremig

Az elmúlt években az autizmussal diagnosztizált gyermekek száma rohamosan emelkedett, ami részben a diagnosztikai kritériumok bővülésének és a szakemberek nagyobb tudatosságának köszönhető. Ez hozzájárult ahhoz, hogy egyre több autizmussal diagnosztizált gyermek kerüljön be az oktatási rendszerbe. Az előfordulási gyakoriság növekedése világszerte megfigyelhető tendencia, így elkerülhetetlenné vált, hogy az iskolák alkalmazkodjanak ehhez a változáshoz.

Iskolapszichológusként közelről látom azokat a nehézségeket, amelyekkel mindkét fél szembesül. Az autizmussal élő tanulók számára a többségi oktatási környezet gyakran kihívásokkal teli: a társas helyzetek kezelése, a tantermi elvárásokhoz való alkalmazkodás, az érzékszervi túlterheltség és a tanulási akadályok mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják iskolai sikerességüket és jóllétüket. A pedagógusok sok esetben nincsenek felkészítve arra, hogyan oktassák autizmussal élő diákjukat. Sokszor érzik magukat tanácstalannak, támogatásra szorulnak mind módszertani, mind pszichológiai szempontból.

Az ezzel kapcsolatos kutatásom eredményeit és a szakirodalmi háttérre épülő gyakorlati ajánlásokat egy pedagógusokank készült segédanyagban foglaltam össze. A kiadvány nem teljeskörű megoldásgyűjtemény, inkább sorvezető és kapaszkodó mindazok számára, akik nyitottak a közös gondolkodásra, és szeretnék biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá és befogadóbbá tenni tanulóik mindennapjait.

Bízom abban, hogy ötleteket és megerősítést nyújt mindazoknak, akik szeretnének közelebb kerülni az autizmussal élő gyerekek világához – egy másik úton az osztályteremig.

Similar Posts

  • Koronavírus- Autizmus világnapja- Virtuális kék séta

    Az autizmus sokszor köti otthonaikhoz a családokat. Mozgásterük beszűkül, szülök sokasága kényszerül otthon tanítani a gyermekét, mert az iskolák többsége nem tudja vagy nem hajlandó biztosítani a szükséges feltételeket a gyermeknek. Te mit szólnál, ha nem csak pár hónapról szólna gyermeked otthon tanítása? A rendszertelenség hosszútávú egészségügyi és pszichés kockázatot jelenthet, ami akár kimerültséget, koncentrációs…

  • Mire tanítanak az eltávozottak?

    Elsősorban megtanítják, hogy mi az igazi fájdalom, aztán hogy a legnagyobb szenvedés is túlélhető, mi több, növekedhetünk is általa. Majd amikor már a gyász fájdalma csendesedik, megtanítják, hogy nincs valódi halál, megsemmisülés, mert itt vannak velünk eltávozott szeretteink örökre. Itt vannak alkotásaikban, a kertben nagyapánk által ültetett diófában, amelynek árnyékában reggelizünk nyárról nyárra. Itt vannak…

  • Nyugodjon békében, Tanár úr!

    „Ha az ember szeret, látja azt, amiben őszintén gyönyörködni tud. Akkor is, ha a felszíni tulajdonságok esetleg nem tűnnek vonzónak. Szeressünk mögé! Szeressünk fölé! Ott mindig van valami, ami nagyrabecsülésünkre és csodálatunkra méltó!”  (Dr. Vekerdy Tamás : Jól szeretni) Az 1935-ben, polgári családba született Vekerdy Tamás először jogásznak tanult, első diplomájának megszerzését követően kezdett pszichológia…

  • Beszoktatás a bölcsődébe: miért adunk rá időt?

    A bölcsődei beszoktatásról sokszor úgy beszélünk, mintha annak egyetlen kérdése lenne: sír-e még a gyermek reggel, amikor a szülő elmegy? Pedig ennél jóval több történik. A bölcsődébe kerülés sok kisgyerek számára az első rendszeres, hosszabb elválás a szülőtől. Egyetlen változás helyett egyszerre több történik: új helyre kerül, új emberekkel találkozik, más lesz a napirendje, sok új inger éri, közösségbe kerül, és közben meg kell tanulnia azt is, hogy a szülő távollétében kihez fordulhat segítségért.

  • Megküzdési stratégiák koronavírus idején

    A koronavírus idején amikor fenekestül felfordult az életünk, egy olyan  megterhelő események sorozata amit nem tudunk kikerülni.Nem tudjuk, meddig fog tartani, mi lesz velünk 1 hónap múlva, 3 hónap múlva?  A megküzdési képességek a coping stratégiák megmutatják, hogyan tudunk az ilyen stresszkeltő élethelyzetekkel megbirkózni. Lazarus és Lauiner (1997) kétféle megküzdési stratégiát különböztet meg: problémaközpontú és…

  • Pár- és családterápia

    A pár- és családterápia rendszerszemléletű megközelítés: a nehézségek mellett azt is vizsgálja, hogyan hatnak egymásra a családtagok, a kapcsolatok, a szerepek, az élethelyzetek és a családot körülvevő tágabb környezet. A közös munka során azokkal a visszatérő kapcsolati mintázatokkal, kommunikációs helyzetekkel és elakadásokkal dolgozunk, amelyekben a család vagy a pár újra és újra ugyanott találja magát….

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük