Megküzdési stratégiák koronavírus idején

A koronavírus idején amikor fenekestül felfordult az életünk, egy olyan  megterhelő események sorozata amit nem tudunk kikerülni.Nem tudjuk, meddig fog tartani, mi lesz velünk 1 hónap múlva, 3 hónap múlva?  A megküzdési képességek a coping stratégiák megmutatják, hogyan tudunk az ilyen stresszkeltő élethelyzetekkel megbirkózni.

Lazarus és Lauiner (1997) kétféle megküzdési stratégiát különböztet meg: problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdést.

Problémaközpontú megküzdés: ekkor  a helyzetre, a problémára összpontosítunk, aktívan részt veszünk a probléma megoldásában, hogy azt megváltoztathassuk, a jövőben elkerülhessük.  Megpróbáljuk racionálisan elemezni a helyzetet, végiggondolni a lehetséges megoldási alternatívákat. Ha rajtunk múlik a megoldás, akkor megtesszük a kellő lépéseket. Pl. napirendet készítünk a karantén idejére, kitaláljuk, hányszor megyünk bevásárolni a héten, erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a járvány görbéjét lelassítsuk. stb…

Érzelemfókuszú megküzdés során megpróbáljuk enyhíteni a stresszhelyzet okozta érzelmi reakciókat, megpróbáljuk megakadályozni a negatív érzelmek elhatalmasodását. Leginkább ezt a megküzdést használjuk, ha egy helyzetet nem tudunk megváltoztatni, nincs ráhatásunk az eseményekre.

Lazarus és Folkman (1986) kutatásai eredményeként a két megküzdési stratégián belül nyolcféle stratégiát különböztethetünk meg:

  • társas támogatás keresése: a rendelkezésre álló kapcsolatok keresése és kihasználása
  • problémamegoldás-tervezés: kognitív, racionális stratégia, azoknak a lehetőségeknek a számba vétele, amelyek a helyzet megoldásában segíthetnek
  • érzelmek és viselkedés szabályozása: az adott helyzet megoldását legjobban segítő érzelmi kifejezésmód és viselkedés megtalálása
  • pozitív jelentés keresése: az eseményre kihívásként tekinteni
  • eltávolodás: a helyzettől való eltávolodást jelenti, hogy erőt gyűjthessünk a további megküzdéshez
  • elkerülés-menekülés: nem vállaljuk a konfrontációt, kilépés a helyzetből
  • konfrontáció: a problémával való szembehelyezkedés, aktív megküzdés
  • felelősség vállalása: kontroll vállalása

Lazarus (1990) szerint ezek a stratégiák az egészséges, érett személyiség jellemzői. A járvány tényén  nem tudunk módosítani. Az viszont, hogy hogyan éljük meg, tőlünk függ. Megtehetjük például, hogy kerüljük a heves érzelmi reakciókat kiváltó cikkek olvasását, csak hiteles oldalakról informálódunk. Módunkban áll társas támogatás keresésére most is, telefonon vagy videohíváson keresztül kibeszélhetjük problémáinkat családunknak, barátainknak, új tevékenységeket próbálhatunk ki, a koronavírus utáni időszak megtervezésével is foglalatoskodhatunk. stb…

A problémafókuszú és érzelemfókuszú megküzdési stratégia is hasznos, csak talán más helyzetekben érdemes az egyiket és más helyzetekben érdemes a másikat alkalmazni. Fontos információ lehet önmagunkról, hogy mikor hogyan küzdünk meg egy-egy helyzettel? Figyeljük meg viselkedésünket,   próbáljunk ki új viselkedési módokat, így akár a megküzdési repertoárunk is bővülhet.

 

 

 

 

 

 

 

 

Similar Posts

  • Könyvajánló

    „Gyakori panasz elvált anyák részérôl, hogy amikor a gyerek a láthatás után hazajön az apjától, mindig megbetegszik, hőemelkedése vagy láza van. Ezt sokszor arra vonatkozó bizonyítéknak tekintik, hogy az apa árt a gyereknek, holott az esetek nagyobb részében nem erről van szó. Általában inkább az áll a dolog hátterében, hogy a gyerek nagyon is ragaszkodik…

  • Igen nap- filmes kihívás

    A serdülőkor egyik legfontosabb fejlődési feladata a családról, szülőkról való leválás. Ez nem könnyű feladat, így érdemes sok-sok kérdésen gondolkodni. Kamaszokkal sokszor filmeken keresztül dolgozunk. Az Igen nap elég jó kiindulópont témák felvetéséhez. Ehhez készítettem egy feladatlapot a klienseimnek. Jó munkát hozzá!

  • Pszichológiai tanácsadás

    A pszichológiai tanácsadás olyan támogató folyamat, amelyben a gyermek, a serdülő vagy a szülő számára nehézséget jelentő helyzeteket közösen térképezzük fel, és azokhoz keresünk érthető, a mindennapokban is használható kapaszkodókat. A tanácsadás személyes konzultáció keretében Sárváron vehető igénybe. A pszichológiai tanácsadás első lépése általában egy szülőkonzultáció, ahol átbeszéljük a gyermek fejlődését, jelenlegi élethelyzetét, erősségeit, nehézségeit,…

  • Pár- és családterápia

    A pár- és családterápia rendszerszemléletű megközelítés: a nehézségek mellett azt is vizsgálja, hogyan hatnak egymásra a családtagok, a kapcsolatok, a szerepek, az élethelyzetek és a családot körülvevő tágabb környezet. A közös munka során azokkal a visszatérő kapcsolati mintázatokkal, kommunikációs helyzetekkel és elakadásokkal dolgozunk, amelyekben a család vagy a pár újra és újra ugyanott találja magát….

  • Mi az a NeuroKapocs?

    Mi az a NeuroKapocs? 💙 A NeuroKapocs azért született, hogy neuroaffirmatív szemléletű programokat hozzunk létre neurodivergens gyerekeknek, családjaiknak és az őket támogató szakembereknek Vas megyében. Kik vagyunk? Szabó Kata gyógypedagógus, autizmus szaktanácsadó, mentálhigiénés szakember. Temesi Patrícia pedagógiai szakpszichológus és képzésben lévő családterapeuta. Évek óta dolgozunk neurodivergens gyerekekkel és családjaikkal, közben folyamatosan tanulunk, képzésekre járunk, szakirodalmat…

  • Csodagyerek Családi Bölcsőde- Sárvár

    Családi bölcsőde Sárváron, ahol a biztonságos kapcsolódás, a gyermekek egyéni szükségletei és a fokozatos beszoktatás áll a középpontban. A Csodagyerek Családi Bölcsődében fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek saját tempójukban ismerkedhessenek meg az új környezettel, a gondozókkal és a közösséggel. A kis létszám lehetőséget ad arra, hogy valóban figyeljünk az egyéni jelzésekre, szokásokra és szükségletekre. Családias…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük