Pár- és családterápia

A pár- és családterápia rendszerszemléletű megközelítés: a nehézségek mellett azt is vizsgálja, hogyan hatnak egymásra a családtagok, a kapcsolatok, a szerepek, az élethelyzetek és a családot körülvevő tágabb környezet.

A közös munka során azokkal a visszatérő kapcsolati mintázatokkal, kommunikációs helyzetekkel és elakadásokkal dolgozunk, amelyekben a család vagy a pár újra és újra ugyanott találja magát. A cél annak megértése, hogyan alakult ki az adott helyzet, mi tartja fenn, és milyen változások segíthetnek egy élhetőbb családi működés kialakításában.

Milyen helyzetekben lehet segítség?

  • párkapcsolati konfliktusok és kommunikációs nehézségek;
  • érzelmi eltávolodás, bizalomvesztés;
  • gyermekneveléssel kapcsolatos konfliktusok;
  • testvérkapcsolati nehézségek;
  • serdülőkor, leválás és önállósodás;
  • mozaikcsaláddá válás;
  • válás vagy különélés;
  • veszteség és gyász;
  • családi krízisek;
  • életciklus-váltások;
  • tartósan fennálló családi feszültségek;
  • olyan helyzetek, amikor egy gyermek nehézségei körül szerveződik a család működése.

Kiemelt szakmai fókusz: neurodivergens családok

A munkám egyik fő területe az autista, ADHD-s vagy más neurodivergens családtaggal élő párok és családok támogatása.

A neurodivergencia az egész családi rendszer működésére hatással lehet. Más lehet a kommunikáció ritmusa, az érzelmek feldolgozása, a szenzoros terhelhetőség, a rugalmasság, a mindennapi szervezés vagy az, hogy ki milyen módon jelzi a szükségleteit.

Ezekből könnyen kialakulhatnak kölcsönös félreértések, visszatérő konfliktusok és tartós családi feszültségek.

Gyakori például, hogy a szülők eltérően gondolkodnak arról, mire képes a gyermek, mennyi alkalmazkodást lehet elvárni tőle, mikor szükséges segítség, és hol fontos az önállóság támogatása.

A gyermek ismétlődő krízisei, iskolai nehézségei vagy szenzoros és érzelmi túlterhelődése hosszabb távon a szülők párkapcsolatára és a testvérek helyzetére is hatással lehet.

A családterápiás munka célja nem a neurodivergens családtag megváltoztatása.

A hangsúly azon van, hogy jobban érthetővé váljanak egymás működésmódjai, szükségletei és határai, és olyan családi működés alakuljon ki, amelyben az egyéni szükségletek és a család egészének szempontjai egyaránt helyet kapnak.

szempontjai egyaránt helyet kapnak.

Neurodivergens családok gyakori kérdései

  • diagnózis utáni családi alkalmazkodás;
  • eltérő szülői elképzelések;
  • a gyermek körül kialakuló konfliktusok;
  • túlvédés, túlzott alkalmazkodás vagy bizonytalan határok;
  • szabályok és keretek kialakítása;
  • önállósodás támogatása;
  • ismétlődő családi krízisek;
  • szenzoros és érzelmi túlterhelődés;
  • testvérek helyzete;
  • szülői kimerülés;
  • párkapcsolati feszültségek a gyermek támogatása körül;
  • az iskola és a család együttműködése;
  • serdülők és fiatal felnőttek leválása.

Hogyan zajlik a folyamat?

Az első alkalmakon áttekintjük a család vagy a pár jelenlegi helyzetét, a fontosabb kapcsolati mintázatokat, a nehézségek történetét és azt, milyen változást szeretnének elérni.

A terápiás célokat közösen határozzuk meg. A folyamat során dolgozhatunk a kommunikációval, családi szerepekkel, határokkal, visszatérő konfliktusokkal és életciklus-váltásokkal.

A pár- és családterápia krízishelyzetben és hosszabb ideje fennálló elakadások esetén is segítséget jelenthet, de akkor is érdemes lehet közös munkába kezdeni, amikor a család egyszerűen azt érzi, hogy a korábban működő megoldások már nem elegendőek.

Bővebb információ: info@csaladimuhelysarvar.hu

Similar Posts

  • Pszichológiai tanácsadás

    A pszichológiai tanácsadás olyan támogató folyamat, amelyben a gyermek, a serdülő vagy a szülő számára nehézséget jelentő helyzeteket közösen térképezzük fel, és azokhoz keresünk érthető, a mindennapokban is használható kapaszkodókat. A tanácsadás személyes konzultáció keretében Sárváron vehető igénybe. A pszichológiai tanácsadás első lépése általában egy szülőkonzultáció, ahol átbeszéljük a gyermek fejlődését, jelenlegi élethelyzetét, erősségeit, nehézségeit,…

  • Beszoktatás a bölcsődébe: miért adunk rá időt?

    A bölcsődei beszoktatásról sokszor úgy beszélünk, mintha annak egyetlen kérdése lenne: sír-e még a gyermek reggel, amikor a szülő elmegy? Pedig ennél jóval több történik. A bölcsődébe kerülés sok kisgyerek számára az első rendszeres, hosszabb elválás a szülőtől. Egyetlen változás helyett egyszerre több történik: új helyre kerül, új emberekkel találkozik, más lesz a napirendje, sok új inger éri, közösségbe kerül, és közben meg kell tanulnia azt is, hogy a szülő távollétében kihez fordulhat segítségért.

  • Igen nap- filmes kihívás

    A serdülőkor egyik legfontosabb fejlődési feladata a családról, szülőkról való leválás. Ez nem könnyű feladat, így érdemes sok-sok kérdésen gondolkodni. Kamaszokkal sokszor filmeken keresztül dolgozunk. Az Igen nap elég jó kiindulópont témák felvetéséhez. Ehhez készítettem egy feladatlapot a klienseimnek. Jó munkát hozzá!

  • Mire tanítanak az eltávozottak?

    Elsősorban megtanítják, hogy mi az igazi fájdalom, aztán hogy a legnagyobb szenvedés is túlélhető, mi több, növekedhetünk is általa. Majd amikor már a gyász fájdalma csendesedik, megtanítják, hogy nincs valódi halál, megsemmisülés, mert itt vannak velünk eltávozott szeretteink örökre. Itt vannak alkotásaikban, a kertben nagyapánk által ültetett diófában, amelynek árnyékában reggelizünk nyárról nyárra. Itt vannak…

  • Könyvajánló

    „Gyakori panasz elvált anyák részérôl, hogy amikor a gyerek a láthatás után hazajön az apjától, mindig megbetegszik, hőemelkedése vagy láza van. Ezt sokszor arra vonatkozó bizonyítéknak tekintik, hogy az apa árt a gyereknek, holott az esetek nagyobb részében nem erről van szó. Általában inkább az áll a dolog hátterében, hogy a gyerek nagyon is ragaszkodik…

  • Megküzdési stratégiák koronavírus idején

    A koronavírus idején amikor fenekestül felfordult az életünk, egy olyan  megterhelő események sorozata amit nem tudunk kikerülni.Nem tudjuk, meddig fog tartani, mi lesz velünk 1 hónap múlva, 3 hónap múlva?  A megküzdési képességek a coping stratégiák megmutatják, hogyan tudunk az ilyen stresszkeltő élethelyzetekkel megbirkózni. Lazarus és Lauiner (1997) kétféle megküzdési stratégiát különböztet meg: problémaközpontú és…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük