Pár- és családterápia

A pár- és családterápia rendszerszemléletű megközelítés: a nehézségek mellett azt is vizsgálja, hogyan hatnak egymásra a családtagok, a kapcsolatok, a szerepek, az élethelyzetek és a családot körülvevő tágabb környezet.

A közös munka során azokkal a visszatérő kapcsolati mintázatokkal, kommunikációs helyzetekkel és elakadásokkal dolgozunk, amelyekben a család vagy a pár újra és újra ugyanott találja magát. A cél annak megértése, hogyan alakult ki az adott helyzet, mi tartja fenn, és milyen változások segíthetnek egy élhetőbb családi működés kialakításában.

Milyen helyzetekben lehet segítség?

  • párkapcsolati konfliktusok és kommunikációs nehézségek;
  • érzelmi eltávolodás, bizalomvesztés;
  • gyermekneveléssel kapcsolatos konfliktusok;
  • testvérkapcsolati nehézségek;
  • serdülőkor, leválás és önállósodás;
  • mozaikcsaláddá válás;
  • válás vagy különélés;
  • veszteség és gyász;
  • családi krízisek;
  • életciklus-váltások;
  • tartósan fennálló családi feszültségek;
  • olyan helyzetek, amikor egy gyermek nehézségei körül szerveződik a család működése.

Kiemelt szakmai fókusz: neurodivergens családok

A munkám egyik fő területe az autista, ADHD-s vagy más neurodivergens családtaggal élő párok és családok támogatása.

A neurodivergencia az egész családi rendszer működésére hatással lehet. Más lehet a kommunikáció ritmusa, az érzelmek feldolgozása, a szenzoros terhelhetőség, a rugalmasság, a mindennapi szervezés vagy az, hogy ki milyen módon jelzi a szükségleteit.

Ezekből könnyen kialakulhatnak kölcsönös félreértések, visszatérő konfliktusok és tartós családi feszültségek.

Gyakori például, hogy a szülők eltérően gondolkodnak arról, mire képes a gyermek, mennyi alkalmazkodást lehet elvárni tőle, mikor szükséges segítség, és hol fontos az önállóság támogatása.

A gyermek ismétlődő krízisei, iskolai nehézségei vagy szenzoros és érzelmi túlterhelődése hosszabb távon a szülők párkapcsolatára és a testvérek helyzetére is hatással lehet.

A családterápiás munka célja nem a neurodivergens családtag megváltoztatása.

A hangsúly azon van, hogy jobban érthetővé váljanak egymás működésmódjai, szükségletei és határai, és olyan családi működés alakuljon ki, amelyben az egyéni szükségletek és a család egészének szempontjai egyaránt helyet kapnak.

szempontjai egyaránt helyet kapnak.

Neurodivergens családok gyakori kérdései

  • diagnózis utáni családi alkalmazkodás;
  • eltérő szülői elképzelések;
  • a gyermek körül kialakuló konfliktusok;
  • túlvédés, túlzott alkalmazkodás vagy bizonytalan határok;
  • szabályok és keretek kialakítása;
  • önállósodás támogatása;
  • ismétlődő családi krízisek;
  • szenzoros és érzelmi túlterhelődés;
  • testvérek helyzete;
  • szülői kimerülés;
  • párkapcsolati feszültségek a gyermek támogatása körül;
  • az iskola és a család együttműködése;
  • serdülők és fiatal felnőttek leválása.

Hogyan zajlik a folyamat?

Az első alkalmakon áttekintjük a család vagy a pár jelenlegi helyzetét, a fontosabb kapcsolati mintázatokat, a nehézségek történetét és azt, milyen változást szeretnének elérni.

A terápiás célokat közösen határozzuk meg. A folyamat során dolgozhatunk a kommunikációval, családi szerepekkel, határokkal, visszatérő konfliktusokkal és életciklus-váltásokkal.

A pár- és családterápia krízishelyzetben és hosszabb ideje fennálló elakadások esetén is segítséget jelenthet, de akkor is érdemes lehet közös munkába kezdeni, amikor a család egyszerűen azt érzi, hogy a korábban működő megoldások már nem elegendőek.

Bővebb információ: info@csaladimuhelysarvar.hu

Similar Posts

  • Egy másik út az osztályteremig

    Az elmúlt években az autizmussal diagnosztizált gyermekek száma rohamosan emelkedett, ami részben a diagnosztikai kritériumok bővülésének és a szakemberek nagyobb tudatosságának köszönhető. Ez hozzájárult ahhoz, hogy egyre több autizmussal diagnosztizált gyermek kerüljön be az oktatási rendszerbe. Az előfordulási gyakoriság növekedése világszerte megfigyelhető tendencia, így elkerülhetetlenné vált, hogy az iskolák alkalmazkodjanak ehhez a változáshoz. Iskolapszichológusként közelről…

  • Beszoktatás a bölcsődébe: miért adunk rá időt?

    A bölcsődei beszoktatásról sokszor úgy beszélünk, mintha annak egyetlen kérdése lenne: sír-e még a gyermek reggel, amikor a szülő elmegy? Pedig ennél jóval több történik. A bölcsődébe kerülés sok kisgyerek számára az első rendszeres, hosszabb elválás a szülőtől. Egyetlen változás helyett egyszerre több történik: új helyre kerül, új emberekkel találkozik, más lesz a napirendje, sok új inger éri, közösségbe kerül, és közben meg kell tanulnia azt is, hogy a szülő távollétében kihez fordulhat segítségért.

  • Koronavírus- Autizmus világnapja- Virtuális kék séta

    Az autizmus sokszor köti otthonaikhoz a családokat. Mozgásterük beszűkül, szülök sokasága kényszerül otthon tanítani a gyermekét, mert az iskolák többsége nem tudja vagy nem hajlandó biztosítani a szükséges feltételeket a gyermeknek. Te mit szólnál, ha nem csak pár hónapról szólna gyermeked otthon tanítása? A rendszertelenség hosszútávú egészségügyi és pszichés kockázatot jelenthet, ami akár kimerültséget, koncentrációs…

  • Csodagyerek Családi Bölcsőde- Sárvár

    Családi bölcsőde Sárváron, ahol a biztonságos kapcsolódás, a gyermekek egyéni szükségletei és a fokozatos beszoktatás áll a középpontban. A Csodagyerek Családi Bölcsődében fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek saját tempójukban ismerkedhessenek meg az új környezettel, a gondozókkal és a közösséggel. A kis létszám lehetőséget ad arra, hogy valóban figyeljünk az egyéni jelzésekre, szokásokra és szükségletekre. Családias…

  • Pszichológiai tanácsadás

    A pszichológiai tanácsadás olyan támogató folyamat, amelyben a gyermek, a serdülő vagy a szülő számára nehézséget jelentő helyzeteket közösen térképezzük fel, és azokhoz keresünk érthető, a mindennapokban is használható kapaszkodókat. A tanácsadás személyes konzultáció keretében Sárváron vehető igénybe. A pszichológiai tanácsadás első lépése általában egy szülőkonzultáció, ahol átbeszéljük a gyermek fejlődését, jelenlegi élethelyzetét, erősségeit, nehézségeit,…

  • Megküzdési stratégiák koronavírus idején

    A koronavírus idején amikor fenekestül felfordult az életünk, egy olyan  megterhelő események sorozata amit nem tudunk kikerülni.Nem tudjuk, meddig fog tartani, mi lesz velünk 1 hónap múlva, 3 hónap múlva?  A megküzdési képességek a coping stratégiák megmutatják, hogyan tudunk az ilyen stresszkeltő élethelyzetekkel megbirkózni. Lazarus és Lauiner (1997) kétféle megküzdési stratégiát különböztet meg: problémaközpontú és…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük